Keresés

A diszperzit kérdés, vályogon.

Sajnos a probléma és a válasz is sokkal összetettebb, mint gondolnánk. 

A 70 es években kiválónak hitt, diszperziós festékre -ami az egész világon elterjedt- csak is diszperziós festékkel lehet újra festeni. Hogy ez helyes-e? Az egy másik kérdés.

Teendők:

Vályog falazatok és vakolatok esetében kerüljük alkalmazását. A szervezetet terhelő VOC színjéről nem is beszélve ennek a termékeknek.

A helyes megoldás, a vályogfal, vályog vakolat, eredeti kapilláris tulajdonságának helyreállításával kezdődik. Szerencsére a vályogvakolatról ezt a diszperziós kötésű festéket sokkal egyszerűbb a felső simítóvakolat réteggel együtt, egy éles spakli segítségével letolni, mint más vakolatokról. Ha csak nem történt a vakolás is, egy cementes, vagy gipsz bevonatra. Ebben az esetben a porszívóval támogatott vakolat lemaró berendezés segít.

Helyreállítás után:

A festék eltávolítás után , a kapilláris tulajdonságú vakolat és festékbevonattal állítható helyre a vályogház épületfizikai tulajdonsága.

Alkalmazható festékbevonatok:

-mészfesték,

-vályogfesték

-vályog ecsetvakolat ,

-mészglett,

-vályog glett

-vályog

-színes vályog vékonyvakolatok

-színes mész vékonyvakolatok,

-enyvesfesték

Szilikátbázisú falfestékek, tehát, semmi diszperziós, latex, műgyanta, vagy PE. Cement, vagy gipsz alapú-kötőanyagú vakolat, vakolatbevonat, és festékek nem alkalmasak. 

Ezek a vakolatbevonatok, akadályozzák a pára áramlását, az egyébként a világon a legkiválóbb nedvességszabályozó anyagot, a vályogot.

Ezért, kijelenhetjük, hogy az építési kár, ha diszperziós festéket alkalmazunk a vályoganyagokon. Ha a páraáteresztő képességet jelző mü-érték, nem haladja meg a 11-12 mü-értéket, akkor egy festék lélegző. 

Penész:

A zárt bevonatrendszer mögött lezajló kémiai folyamatok, a feltorlódott nedvesség hatására, a vályogház lassú, de biztos tönkremenetelét okozza.

Először a levegő kémiája változik meg, a lakásban, ami szúrós dohos szag formájában és helyenként festék és vakolat táskásodás formájába -ezek a „szelepek” - jelennek meg. 

A vizzáró festék felülete a hőhidaknál mindig, nyirkosabb, mint a többi felület, így ott, a penészgombák részére ez a felület, ideális tapadást és intenzívebb burjánzást biztosít.

A fehér penész figyelmeztet.

A zöld veszélyt jelző.

A fekete penész toxikus hatású, épületbiológiai kutatók állítása szerint, az arra érzékeny embereknél Alzheimer kór veszélye is fennállhat.

A vályogháznál, a pozitív körülmények esetén, nincs egészségesebb lakótér! 

Lehetséges megoldás:

A helyi javítás is -természetesen- egy cementes és gipszes vakolással, itt teljesen rossz, nem célravezető, csak a vízvonal emelését, a nedvesség tovább haladását és felfelé terelését hozza magával automatikusan. Ilyenkor a falazat sókkal terhelődik, kapilláris tulajdonságai elzáródnak és a nedvesség még feljebb kúszik a falazatban. Égetett kerámia falazatban akár 20m magasra is képes a nedvesség felkúszni. Sajnos az a hosszú, több évtizedes tapasztalatom, hogy itt nem segít semmi kémiai anyag és “csodaszer” néha a mész, vagy vályogvakolat sem. Ezekben az esetekben áldozati vakolatokat vagy szárító vakolatokat lehet készíteni, amik magukba gyűjtik a sokat kapilláris úton, majd leverjük a vakolatot, így eltávolítva a sókat a felületről. Ez a metódus szemnek nem szép, és az időnkénti folyamatos -fal sótalanításáig- építési területen lakás, pszichológiailag terheli a bentlakókat.

A sóval terhelt vályog-, normál vakolatot nem szabad itt újra hasznosítani, annak helye a kertben/sittben van.

Az új vakolatra is már 1- max 12 mü bevonattak, szabad csak festeni.

A diszperziós festékkel festett falrészre való további festés problémája viszont, az utóbbi megoldásnál viszont továbbra is fennmarad.


Biró Árpád írása

/Szerkesztette: Takács Martin/

521 megtekintés0 hozzászólás