Keresés

Falfűtés

Frissítve: 2020. szept 5.

Komfort tényező

Mai világban a komfortot, az energia, ember, épület hármas teszi ki, ezek közös metszékében alakul ki az ideális állapot. Eddigi lakóházak álltalában csak az ember-épület alárendelt kapcsolatnak felelnek meg, de az energia a mai épületünkből nem hagyható ki. Mai felállásban mellérendelt kapcsolatban áll mindhárom komponens, egyik és másik nélkül nem jöhet létre lakható, élhető épület, ami a környezettel is harmóniában áll.

Hőérzet:

Ezt a fogalmat is érdemes megértenünk mielőtt, a fűtésre térnénk rá. Ember, mint tudjuk, egy bonyolult gépezet. Ezt elfogadva beláthatjuk, a hőérzet sem egy dolgon múlik.

Befolyásoló tényezői:

-levegő hőmérésklete, annak térbeli, időbeli eloszlása, változása

-környező felületek közepes sugárzási hőmérséklete

-levegő relatív nedvesség tartalma, ill. a levegőben lévő vízgőz parciális tényezője

-levegő sebessége

-emberi test hőmérsékelte, leadása, hőszabályozása

-ruházat hőszigetelő képessége, párolgást befolyásoló hatása

Első két tényező a fűtésünk, második kettő a szellőztetés, a harmadik kettő mi magunk.

Első és utolsó két tényező képes nagyot emelni a hőérzeten, míg az elsőnél kapcsolatban vagyunk az energiával, amivel hűtünk/fűtünk addig a velünk kapcsolatos tényezők szimplán attól függ mit viselünk, és ülünk, állunk, mozgunk e. Belátható, a velünk kapcsolatos dolgokon gyorsan lehet változtatni, ezzel javítani a hőérzeten.

A gépészet és fűtéstechnika beruházás épületünkben, nem vehető le és vehető fel, mint egy ruhanemű. Fontos odafigyelnünk milyen fűtést építünk be, diszkomfort tényezők segítenek ebben:

A függőleges hőmérséklet gradiensnél fontos, hogy testünk nem kedveli, ha a boka résznél hideg míg a fej részénél meleg van, gondolhatunk a radiátorral való fűtésre is. Hasonló a padlóknál érzékelhető hideg-meleg különbség is.

Számunkra fontos tényező, a sugárzó aszimmetria, cserépkályhát, ha megfigyelünk pontszerűen fűti be a teret, nagy hőt ad át lokálisan, míg a helyiség többi részére nem biztosít kellő hőmérsékletet.

A felületfűtések előnye, hogy kis közölt energiával biztosítható a megfelelő hőérzet, ami jól elosztható a térben, és felületi magasságokban.

Elhelyezésesnél, kérdés, hogy csak fűteni vagy fűteni/hűteni is szeretnénk e egyazon felületen.


Mint a grafikonokból is leolvasható a hideg mennyet és meleg fal ad kevesebb elégedetlent.

Ha tehetjük, a mennyezetbe helyezzük a hűtést, míg a falra a fűtést.

/Ez a téma komplexebb és jóval összetettebb, mint ahogy fent leírtam, rémlem kis be pillantást adott, a témáról. /

A felületfűtés előnyei:

A sugárzással leadott hő kellemes hőérzet alakít ki. A hagyományos fűtési módokkal ellentétben, azonos hőérzettel megegyező komfortérzet eléréséhez akár 2-3°C-al alacsonyabb helyiséghőmérséklet is elég falfelületfűtések esetén. Mivel 1°C-al alacsonyabb hőmérséklet kb. 6-60% fűtési költség-megtakarítással járhat, így a felületfűtéssel nem csak a komfortérzetet javítjuk, hanem pénztárcánkat is kímélji. Az alacsony előremenő közeghőmérséklet hőszivattyúval vagy kondenzációs kazánnal is előállítható.

A kevesebb energia ráfordítás - nem mellesleg - kisebb környezet terheléssel is jár, ami manapság szintén nagyon fontos szempont.

A választék (csőtől a vezérlésig) teljes rendszer kialakítását teszi lehetővé, legyen az családi ház vagy középület.

Típusai:

Meg kell említeni a felületfűtések élettanilag kedvező hatását is. A felületfűtés esetében nincs a radiátoros fűtés konvenciója során keletkező gyenge légáram által felkevert por, és a levegő sem olyan „száraz”, mert a 2-3 fokkal alacsonyabb léghőmérséklethez kedvezőbb (magasabb) relatív páratartalom párosul.

Ilyen fűtés estén a radiátorok sem vesznek el helyet a térből.

Felületfűtés elhelyezhető minden határoló szerkezetbe, legyen padló- fal- födém- mennyezet.

A padlófűtés is felületfűtés, már a rómaiak is fűtöttek ilyen módon a fürdőhelyeiken, palotáikban.

Élettani hatása viszont szembe állítva a falfűtéssel, nem túl jó. A padlóból egyenesen haladó hő a mennyezet irányába indul meg, miközben a térben tartózkodunk, az orr-nyiláson keresztül nyálkahártyát szárítja, , talpat melegíti, miközben a felsőtest fázhat. Sajnos, bizonyított, hogy hosszútávon “nehéz láb” és a lábszár bőrviszketést generál, ami hosszútávon még a láb visz-értágulás miatti kényelmetlenségét okoz.

A tartósan a hővel feltöltött mennyezet is hősugarával onnan vissza, a fejtetönket tartja melegen. Ez nem egészséges, és épületbiológiai kutatók bebizonyítottak, nyugtalanságot okoz a fentről sugárzó meleg hő.

Vizestéri helyiségékbe ajánlott csak az alkalmazása, itt növel a hőkonforton mikor ki lépünk a zuhany alól, kellemes nem a hideg kőre tenni a lábat.

A mennyezethűtés bizonyíthatóan jobb hőérzetet ad, mint a falhűtés, utóbbi kerülendő ahogy a padló hűtés is.

A falfűtés további előnyei között tudni kell, hogy ez a fűtési mód, mint említettem, falszárító hatású, ez által, a falazó elem felmelegedése, napokig tárolt hőenergiájú, - hőtároló hatású.

Rendszer:

A fűtési rendszer lehet víz vagy elektromos üzemű. Főfalakra érdemes a fűtést helyezni. Megfelelő számú napelem rendszer támogatás felezheti és nullázhatja a fűtési költségeket.

Ez a szisztéma, a vályog miatt megfelelő páratartalmú, klímát biztosít, úgy, hogy miközben a külső falakban keletkező épületfizikai jelenséget, a pára képződését kihasználva, mint ingyen párásító , a fűtés a falakat szárítva, a párát a lakótér felé adja le, közben a falszerkezet is szárítja. Ezért is tud az egyszerű égetett tégla, a hőszigetelési tulajdonságában hatékonyságban az részt venni, ugyanis csak a száraz tégla hőszigetelési értéke a valós gyárilag is megadott hőszigetelési érték, szám. A radiátorok leszerelése után kis átalakítással a csőkígyó a falba vezethető. A meglévő kazán vagy cirka is hasznos lehet.


1 fogadó hátszerkezet 2 csőtartó profil 3 cső 4 rögzítés 5 vakolat 6 cső felépítése


A legtakarékosabb kazán, az elektromos kazán, természetesen egy jól méretezett solar energia erőművel a tetőn. Itt kéményt sem kell építeni, nincs Szén-monoxid mérgezés veszély, hiszen nincs nyílt lángtetű égés. Az újonnan épített, vizes rendszer, pedig a fűtővíz mennyiséget, egy vezérelt fűtőelosztóval, kiegészítőkkel, végtelen lehetőséget nyit, a vezérlésre és energia elosztásra. Hő szabályozása szobánként termosztáttal lehetséges. A falfűtött felületű fallal szembeni fal is, automatikusan meleggé válik, a horizontálisan terjedő infrasugárzó hőhatástól. A hatást, hőhatásnak hívjuk, ezt a hőhatást 4 m távolságban is érezzük, mint a napfény, mikor az besüt az ablakon, előtte elhaladva, jó érzést generál.

Amire figyelni kell a méretezésnél, hogy a fűtött fal a külső falak, belső felére kerüljön. Ha lehet teljes falat -nem csak ember magasságban- csövezzük. A csövek egymástól való fektetési távolságával is tudunk a hő leadását, szabályozni, ezzel hőhatást növelni. A vályog páraszabályozása biztosítja fűtésidőben is az egészséges párakörnyezetet, az konstans 45-60 % páratartalom, hőérzetünkre befolyással bír.

A fal szegezhetőségét egy a rendszerhez hozzáadott hőrézékelő fólia segíti, ami megmutatja a fűtött falon a csövek elhelyezkedését.


Rendszer beépítése:

Fogadó felület kellően stabilnak kell lennie, könnyen csavarozható a falazat, sok időt meg tud spórolni. Számítások alapján megkapott csőhossz szerint kiosztjuk a fogadó profilsort, ezt a falazathoz rögzítjük, majd elindítjuk a csőkígyó tekerését a konzolra. Egyszerűen a konzolba pattintható, nem igényel semmilyen kiegészítőt. Az elosztóhoz vezetjük a végét és kezdődhet a vakolás. Ezt a vályogvakolatok cikknél tárgyaljuk. Hálóerősítés alkalmazása ajánlott.


Egy alkalmazott rétegrend:

(kivülről-befelé)

 1.  -kőpor fröcskölés  (cement mentes )3 mm.    

2.  - 3 cm mészvakolat( vakolatrősítő hàlóval (2 lépésben)  alt. 

3. Higitott mész gúz rászárítva

4. - 5 cm vtg. nádpalló hőszigetelés( tányér dűbellel ) ,   

5. - 3 cm agyagliszt, és quarzhomok keverék  2:1 ( iszap ragasztó- “ ágy”)      

6.  - 1 mm agyaggúz 2:1 mint fent (  nedvesre áztatott alapon )-       

7.  -régi vakart ép ,de porlós kapart  kőpros vakolat  mész alapvakolattal. kb -3 -4 cm .       

8  - falazat,  B30 tégla,

9. -agyaggúz 1 mm  ( 2:1).      

10. - 5 cm vtg. -hőszigetelő ( könnyűvályog erős, szalmás-törekes, pleyvás- tapasztóvakolat,         

11. - 1 cm biokaly  egyenesítő alapvakolat, amibe a felső harmadban , üvegsz. 1x1 cm rácsm. erősítőháló van.         

12. - fűtőszővet,  3 mm. vtg        

13. - 2 cm vakolat + juta  szövet.  , a felső harmadban, úgy hogy rajta fél cm fedővakolat van .        

14.  - 3 mm mész dekorvakolat



Biró Árpád írása

/Szerkesztette és illusztrálta: Takács Martin/

135 megtekintés0 hozzászólás