Keresés

Nádpalló hőszigetelésről

Frissítve: 2020. jún 19.

Nád, mint anyag:

A nádpalló hőszigetelés nagyon jó megoldás lehet egy vályogház hőszigetelésénél, azon felül, hogy természetes anyag, nagyon jól bele illik a rétegrendi kialakításokba is. Páradiffúziós tényezője 1,4 mű, a vályogé agyagtól függően 2-10 mű, hővezető tényezője 0,042-0,06-ig terjed, súlya jelenős a többi hőszigeteléshez kézest 200kg/m3, míg a kőzetgyapotoké álltalában 28-35kg/m3. Így alkalmazása oldalfalakon, födémeken javasolt, de tetőtérbe is alkalmazható.

Forgalomban kapható nádpallók:

125cm x 100cm x 2cm

125cm x 100cm x 5cm

Lemezek súlya:

2 cm vastagságú nádlemez: 4,6 kg/m2 (+-10%)

5 cm vastagságú nádlemez: 9,2 kg/m2 (+-10%)

Előkészületek:

Mivel a hőszigetelés az esetek többségégben a külső falra kerül fel, így az épületünk környezetét, a tetőt, a vízelvezetést és a külső falakat kell sorra szemügyre vennünk, ha minden megfelel, nekikezdhetünk a hőszigetelésnek és annak vakolásának, tapasztásának.

Vízelvezetésnél meg kell oldani a tetőről lekerülő víz lehetőleg ereszbe juttatását majd a csatornától lehetőleg a háztól 2-3m-re elvezetni a vizet, úgy, hogy az ne lejtsen vissza.

Nádpallónk vastagsága minimum 5cm, hogy jó hőszigetelési értéket érjünk el ezt nem elegendő egy rétegben felrakni, így 2-3 réteg is felkerül a falra, erre jön még rá a tapasztás. A tetőeresz, ha ezt a befoglaló méretet nem éri el, meg kell toldani a szarufáknál, hogy a képzett síkon túl érjen minimum 60 cm-rel. Beépített faanyagokat kezeljük, lenolaj, diópác stb.

Falazatnál érdemes megnézni a vakolatot, bírni fogja -e ezt a terhet, ahol szükséges a eváló vagy repedezett, kopogó felületeket kőműveskalapáccsal és spaklival el kell távolítani. Ezután ki kell javítani a falazatot és a vakolatot.

Meglévő nyílászárókat is felül kell vizsgálni, mivel a falunk össz vastagsága nő, így a kialakított párkányképzés nem fog megfelelni, új párkányok beépítésénél a vízorr lehetőleg 3cm-rel a végső sík utánra essen.

Homlokzati alkalmazása:

A nádpallót minden esetben agyaggal ragasztani kell a már előkészített kellően stabil hátfelületre. Légmentes felfekvés céljából fontos, egymásra kerülő tábláknál is ezt a folyamatot kell ismételni. A kész szigetelést alátétes tányéros dűbelekkel kell a falszerkezethez rögzíteni, kihagyni tilos.

Dűbelezés: 1m2/4-5db 8mm x 10mm hosszú tányérdűbel

Mechanikai, rágcsáló és tűzvédelem céljából az így kapott felületet vakolni kell, minimum 2 cm-es mészvakolattal. Vályoggal is lehetséges, de a járdaszinttől minimum 30 cm-re kezdhető el, illetve a tetőtúlnyúlással biztosítani kell, a csapadék ellen való kitettséget.

Végső réteg minden esetben meszelés, amit a kitett helyeken évente, míg a kevésbé kitettnél kétévente érdemes.

1 vályogtapasztás 2 vízszintes szálú nádpalló 3 agyagkontakt 4 álló szálú nádpalló

5 dűbel 6 vályogfalazat 7 belső vályogvakolat 8 meszelés


Táblák szabása:

A nád szabása hulladékmentesen lehetséges. A nádat körfűrésszel, a drót vágása pedig oldalvágó csípőfogóval történik.

Drótvágás:

A hosszanti drót mentén a horognál, ezt a drótot, hol jobb-hol bal oldalon csípem el , miközben azt -csak az egyiket- a hosszirányú drótot a kötőhorogra ráhajlítva, azt visszahajlítom -ez egy kampó alakú hajlítás. A horog a rá, visszahajlított kampóval. A vágott másik drót marad egyenesen.

A túloldalon ugyanott vágunk, mint felette!

Aztán a következő összekötő horognál a hosszirányú drótot az előző vágassál ellentétes oldalán vágok, kampót hajlítok. Itt is egyenes marad a vágott drót másik oldala. Ennél is alul , vágás, kampó hajlítás az összekötő horogra, ugyanúgy alul is. Így tovább. Minden második horognál, azonosan vágódik, és alul is a felsővel azonos helyen.

Az előrajzolt ferde vonal mentén horganyzott segéd dróttal fixálom a kötegeket, majd utána vágom a az eredeti kötődrótot. A drótszabad területen körfűrésszel vágom le. 

A nád vakolása:

Vályogvakolat című cikkben leírtakkal azonos a vakolás folyamata. Kicsit nehézkesebb a felhordás a nád felületére, ezért érdemes egy gúz réteget 3-4 alkalommal bele préselni a táblákba a szálak közé, megvárni míg félszáraz és akkor folytatni a vakolás folyamatát. Ezzel a lépéssel kicsit tapadóbb felületet kaptunk.

Mészvakolattal is megoldható a folyamat, itt is a kellősítő réteget kell képezni a szokványos vakolatunk alá.

Anyag:

Oltott mész: éles bányahomok és quarzhomok arány (50/50%), = 3 mész :6 homok

Itt is a félig száraz alapon folytatjuk a már ismert vakolási technikával.

Padlástérben való alkalmazása:

A nádpadló hőszigetelőt a padlásfödémbe történő beépítést, mint a falat is, vályog ágyba fektetve, majd 5 cm-es vályogtapasztással érdemes ellátni a vízszintesen fektetett nádpallókat. Ez a réteg a födém tűzbiztonságát, és a födém járhatóságát biztosítja. A rágcsáló elleni védelmet, sűrű fém rácsot fektethetünk le, és erre kerül, végső rétegként a tűzvédelmi és porhó semlegesítésre is alkalmas párát kezelni tudó sárréteg. Rács fektetése főként a dilatáló felületeknél és nehezen látható és karbantartható felületeknél fontos, a mezőközben csak indokolt esetben alkalmazzuk.

Igény esetén fektethető párnafa is a pallók közé, amire egy deszkázás készülhet.

Alsó fogadófelület nem megfelelő, a porolás zavaró tényező a lakótérben, érdemes párazárófóliát alkalmazni.

1 sárterítés 2 keresztirányú nádpalló 3 hosszirányú nádpalló 4 agyagkontakt 5 fafödém

6 stafni 7 járható deszka padló


Egyéb természetes hőszigetelő anyagok is fellelhetők:

Farost, cellulóz, vályogos szalma, és azokból kevert könnyűvályogok, őrölt nádfajták, kender, liapor.

Biro Árpád írása

/Szerkesztette és illusztrálta: Takács Martin/

81 megtekintés0 hozzászólás
Környezettudatos Építők szervezete - KörÉpítők, 2019
Székhely: 9700 Szombathely, Horváth Boldizsár körút 9.

KÖRÉPÍTŐK